…ha egyetlen minőséget kellene meghatároznunk, amit a topvezetők és munkáltatóik keresnek, akkor az alighanem a fenntartható csúcsteljesítmény lenne – mindez egyre nagyobb nyomás és egyre több változás között.

A fenntartható teljesítmény forrása viszont legalább olyan nehezen definiálható, mint az örök fiatalságé. Mégis mi lehet ez a forrás?

Meglepő, hogy nagyjából a 2000-es évek elejéig a vezetői fejlesztések kizárólag a fejre irányultak és a kognitív képességek fejlesztésére koncentráltak a szakemberek.

Nagyjából 15 évvel ezelőtt azonban elindult egy szemléletváltás, melyben igen nagy szerepe volt a Harvard Medical School kutatóinak. Az érdekelte őket, hogy mi lehet a munkahelyi, folyamatos csúcsteljesítmény receptje?
Ehhez kerestek mintákat. Végül a profi sportolók és top vezetők teljesítményét és felkészülését hasonlították össze. Hiszen a profi sport világában hasonlóak az elvárások. A kutatók ekkor figyeltek fel az – akkor még meglévő – alapvető különbségre: a profi sportolók fejlesztése nem kizárólag az elsődleges skillek-re kórlátozódik (Novak Djokovic sem csak szervával készül a mérkőzéseire), hanem rendszerben történik. A mentális fejlesztés épp olyan fontos, mint a fizikai felkészítésé, illetve jelentős szerepe van az aktív és passzív, regeneráló szakaszok ritmusának.
A Harvard kutatói úgy gondolták, érdemes lenne ezt a több szintű rendszert átvenni, átdolgozni és tesztelni a corporate világ atlétáin, azaz a csúcsvezetőkön.

Több ezres mintán tesztelték hipotézisüket és az eredmény meggyőzte őket. A programban részt vevő vezetők teljesítménye tartósan nőtt, ezzel együtt jobban érezték magukat a bőrükben és boldogabbak voltak. Egy 4 lépcsős teljesítménypiramisban foglalták össze a koncepciójukat a fenntartható teljesítményről, amiről a következő bejegyzésben olvashattok.