Az alvás – táplálkozás – mozgás szentháromsága
Ha egyetlen minőséget kellene meghatároznunk, amit a topvezetők és munkáltatóik keresnek, akkor az alighanem az a fenntartható csúcsteljesítmény lenne – mindez egyre nagyobb nyomás és egyre több változás között. A fenntartható teljesítmény forrása viszont legalább olyan nehezen definiálható, mint az örök fiatalságé.
Számos olyan teóriát állítottak fel a menedzsmentguruk, melyek az emberek egy részét fejlesztik (kivirágoztatják), másokra viszont nem hatnak. Kaptunk részleges válaszokat arra kérdésre is, hogy például a vállalati kultúra, a célok alapján történő vezetés vagy a gazdag anyagi motiváció hogyan hat a teljesítményre. A közös feleletekből kiolvasható, hogy kizárólag nyaktól felfelé vizsgálják az embert, és a csúcsteljesítményt elsősorban kognitív képességekkel kötik össze.
Ezzel szemben a Harvard Medical School már a kétezres évek elején „corporate atlétáknak” nevezte a vezetőket és a fenntartható teljesítmény forrását egy négylépcsős teljesítménypiramisban határozta meg: ennek alapja az egyén fizikális kapacitása, melyre az emocionális és mentális kapacitás épül(het). Az alapvető emberi funkciók – táplálkozás, a mozgás és az alvás – szerepe, azok egyensúlyban tartása, a koncentráció és a regeneráció egészséges ritmusa volt legutóbbi IHPM (International Health and Productivity Management), konferencia központi témája is, melyet 2015 novemberében, Svájcban rendeztek meg. Európából, Amerikából, az Egyesült Arab Emirátusokból, Szaud-Arábiából és Ázsiából érkeztek a téma, a Corporate Well-being szakértői. (Magyarországot, sőt az egész közép-kelet-európai régiót magam képviselhettem). A konferencián lehetőség volt a legjobb well-being példákat meghallgatni, valamint a vezető multinacionális vállalatoknál működő Corporate Well-being programokat megismerni.
S hogy mi volt a konklúzió?
Az, hogy egyik irányból visszakanyarodunk az alapokhoz: a legalapvetőbb emberi funkciók (alvás/táplálkozás/mozgás) felértékelődnek, és egyre nagyobb szerepet kapnak az üzleti életben, hisz ezek bizonyítottan kedvezően hatnak az üzleti eredményekre, a motivációra és valamennyi vállalat számára az egyik legnagyobb humán kihívásra, az elköteleződésre.
Tehát egyrészről fontos, hogy tudjuk értékelni az egyszerűséget, ne értékeljük alul az alapvető funkcióinkat, és mindemellett éljünk az okos technológia adta lehetőségekkel! Például használjunk okos testeszközöket, amelyek által még többet tudhatunk meg önmagunkról és objektív mérhető adatokat kaphatunk arról, melyek mindennapjaink legnagyobb stressz faktorjai, vagy épp ellenkezőleg: milyen tevékenységek okoznak flow élményt, vagy milyen az alvásminőségünk, illetve milyen energiaszinttel indítunk és zárunk egy napot.
Természetesen képes egy vezető, napi négy-ötórányi alvással vagy túlsúllyal, nem megfelelő táplálkozással is nagyon eredményes lenni, de egész biztos, hogy nem maximális kapacitáson és/vagy nem büntetlenül. Idővel önmaga, családja, környezete vagy akár a munkáltatója kárára.
A tények
- Az egyéni életmód, 80 százalékban befolyásolja a WHO által, BIG5-nak definiált krónikus betegségeket, mint az elhízást, a diabéteszt, a szív- és érrendszeri problémákat, a daganatos és légzőszervi betegségeket.
- Az EU felmérése szerint a munkavállalók 51 százaléka véli úgy, hogy munkahelyén általános a stressz, becslések szerint Magyarországon is évente 440 milliárd forintot veszítünk el a nem vagy nem megfelelően kezelt munkahelyi stressz miatt, mely teljesítményromlást, pszichoszomatikus tünetet és betegállományt eredményez. A krónikus megbetegedéseknek 60 százaléka (negatív) stressz alapú.
A cikk az Ecolife magazin 2016 februári számában jelent meg.