Sokak számára még ismeretlenül hangzik, vannak olyanok, akik már hallottak róla, de nem tudják pontosan definiálni, és bizonyára vannak olyanok is, akik pontosan tudják, mit is értünk well-being alatt, és azt is, miért oly sürgető, hogy ezt minél többen megértsék.

A well-being, azaz a jólét, jóllét fogalma már Arisztotelésztől foglalkoztatta a filozófusokat, hisz az emberi létezés esszenciája, de a mai napig nincs egyértelmű definíció erre. Ez valójában egy állapot, egy lét, amelyben az ember jól érzi magát, amelyben jól működik (feeling good & functioning well).
Mindannyian valahol ezt az állapotot keressük, hisz szeretjük jól érezni magunkat és élvezzük, amikor jól mennek a dolgok. És hogy miért is fontos ez a vállalatok számára? Tény és sokat is hallottunk már róla, hogy a munkavállaló testi-lelki-szellemi egészségének állapota, nagyban befolyásolja a teljesítményt, a termelékenységet és az üzleti eredményességet. Számos nemzetközi tanulmány vizsgálta, hogy a dolgozók mennyivel lojálisabbak, elkötelezettebbek, kreatívabbak, produktívabbak és boldogabbak well-being-tudatos környezetben. Az eredmények önmagukért beszélnek! Nem ez lenne mindenkinek az érdeke?! Akkor ez miért nem egyértelmű mindenki számára!?

vállalati well being

A well-being inkább kultúra és kevésbé pénz kérdése. Fontosabb, hogy van-e igényünk rá, megértjük-e, hogy a mindennapi, kevésbé fontosnak tűnő legapróbb döntéseink is összeadódnak a nap végére, és ezek hogyan hatnak emberi kapcsolatainkra, teljesítményünkre, és nem utolsósorban önmagunkra. A corporate well-being-programok ezekkel az „apró” és kevésbé fontos mindennapi döntésekkel (is) foglalkoznak.

Több éves tanácsadói tapasztalatom, hogy a vezetők váltási motivációja mögött leggyakrabban a főnök személye, a munka-magánélet „egyensúlyának” felborulása áll.
A főnöke túlterheli, nincs kellő visszajelzés és elismerés, a szervezeti átalakulásból adódó bizonytalanság nincs kielégítő módon kommunikálva… stb csak a legtipikusabbakat említve.

És mi foglalkoztatja leginkább a munkáltatókat? Alighanem a teljesítmény és az elköteleződés és ezt is várják el. MIT lehet ennek érdekében tenni, hogy a mindkét fel jól legyen és a fenti szempontok meg is valósuljanak? Első lépésként lehet a vezetőket „érzékenyíteni” önmaguk felé, a klasszikus önismereti folyamatok mellett, de akár önmagában is egy remek eszköz lehet a ma amúgy is divatos test szenzorok használata, ami objektív képet tud adni a vezető napjáról például, melyek azok a napi feladatok, meetingek amiben töltődik és akár flow élménye is van, vagy melyek a számára legstresszesebb helyzetek, amire ellenállási képességet kell építeni. Meg tudjuk állapítani azt is, hogy milyen az éjszakai regenerálódása, valóban alszik-e, vagy csak gondolja, hogy alszik. Számára a legjobb időben és intenzitással sportol vagy a legjobb szándék ellenére is tovább meríti a szervezetét?

A legtöbb vállalatnál már juttatásként megjelennek egyes well-being–elemek. Ilyenek lehetnek például az egészségbiztosítás, az éves szűrések, a fitneszbérlet, a gyümölcskosár, a dohányzás leszokását segítő programok, éves well-being hét…stb. A legnagyobb cégek irodaépületükben munkatársaiknak ingyen étkezést nyújtanak a reggelitől a vacsoráig, a kávétól a gyümölcsig.

A kérdés továbbra is az, hogy meg van-e a kellő tudatosság és ismerik-e önmagukat a vezetők. Tudják-e pontosan a mindennapok szintjén hasznosítani ezeket az elemeket, és fel tudnak-e építeni önmaguk számára egy fenntartható mindennapi életmód stratégiát, ami által jól teljesítő, motivált és elkötelezett vezetőkké válnak és a munkahelyi jólléti juttatások valóban megtérülnek?! Napjaink megbetegítően rohanó életmódja, a betegszabadságok száma és a vezető halálokok nem ezt mutatják!

Vállalati jólét

Ha fenntartható és egészséges üzleti eredményt szeretnénk elérni akár egyéni, akár vállalati szinten akkor négy fontos pillért és azok egymásra való hatását mindenképpen számításba kell vennünk:
STRESSZ: a kihívásokra adott reakciót, azaz hogyan küzdünk meg a stresszel
REGENERÁLÓDÁS: a regenerálódásra való készséget, azaz milyen a munkaidő utáni feltöltődésünk és az alvásunk minősége
MOZGÁS: a testmozgást, hisz testünknek szüksége van a mozgásra ahhoz, hogy az élettani funkciók jól működjenek
TÁPLÁLKOZÁS: hisz azok vagyunk, amit megeszünk

A sikeres well-being-program alapja, hogy figyelembe veszi és integráltan kezeli az alapvető emberi funkciókat, mint alvás, táplálkozás, mozgás és azok egymásra és a teljesítményre való hatását.

vállalati jólét stratégia

A cég felelős az én jóllétemért, vagy én önmagam? A felelősség közös! A vállalat felelőssége, hogy biztosítsa a lehetőségét, a munkavállaló felelőssége pedig azzal élni

Nincs két egyforma well-being-program, ahogy nincs két egyforma ember és vállalat sem, ez sokkal inkább filozófia, szemléletmód. Napjaink modern vezetőinek a well-being a vezetői eszköztár fontos része, hisz a munkavállalók számára általa válik élővé és hitelessé a működése.
Ha nincs közös érdek, és a szervezet nem éli ezt a filozófiát, a program sem lesz olyan sikeres, hisz a munkavállalók joggal érezhetik, hogy egy újabb divatos program, amelyeknek az az egyetlen célja, hogy többet dolgozzanak, de valójában nem róluk szól.

A well-being-program nem egy kész, dobozos termék: a programot az iparági környezet, a szervezeti kultúra, a vezetők, a szervezetben dolgozók, az infrastrukturális lehetőségek nagyban meghatározzák, befolyásolják, formálják.
Tény, hogy a legtöbb vállalati kultúrából még hiányzik a well-being-tudat, de bizonyára nem tudatosan, hisz ki nem szeretne jól lenni… Már Magyarországon is léteznek nemzetközi példák alapján elérhető vállalati well-being szolgáltatások, amilyen a teljes well-being koncepcióalkotás, a kifejezetten vezetőkre szabott, objektíven mérhető egyéni programok, valamint dolgozói szintű workshopok.
El kell fogadni, hogy ma már a Well-being nem luxus, nem is emberszeretet, hanem mindenki kollektív érdeke!

corporate well being

Íme néhány nemzetközi well-being praktika:
➢ Az e-mail mentes esték érdekében vannak olyan vállalatok, ahol központilag este 6 és reggel 7 között nincs vállalati e-mailezés.
➢ Dedikált offline-napok/hetek a személyes kapcsolatok fenntartása és ápolása érdekében-
➢ Rendszeres, ún. Lunch&Learn programok; ebédidőben 35–40 perces interaktív beszélgetések szakértőkkel az egészséges életmódról.
➢ 10–15 meditáció, relaxáció, irodai joga, irodai masszázs.
➢ Futópadként is funkcionáló munkaállomások.
➢ Vállalatok számára ún. Global Corporate Challenge programok.

A well-being-tudatos vállalatnál dolgozók bizonyítottan boldogabbak, kreatívabbak, s ez természetesen módon kihat az emberi és üzleti kapcsolataikra. Kedvezőbben nyilatkoznak a vállalatról, s ezáltal vonzóbbá vállnak a munkaerőpiacon is. Vonzóbb munkahelyek lehetünk, elégedettebbek lehetnek az ügyfeleink, használhatjuk a well-beinget CSR- és egyéb marketingeszköznek is.

A well-beingnek nincs hátránya, nem luxus, hanem kollektív érdek – és a fenntartható siker alapja.