…új korszakba lépünk, ahol a siker mérőszáma is változik, ahol a fenntarthatóság szerepe egyre nő,  amiben a wellbeing,

azaz a JÓ(L)LÉT a harmadik és kihagyhatatlan dimenzió.

“Mi a jó élet?” –  ez a kérdés már az ókori görög filozófusokat is foglalkoztatta. De ez a complex problematika napjainkra valahogy leegyszerűsödött az anyagi jólét kérdéseire: vajon mennyi pénzt tudunk keresni, mekkora házat tudunk venni és hogyan tudunk egyre magasabbra lépni a karrierlétrán. Fájdalmas tapasztalat – amivel egyre többen szembesülünk – , hogy a pénz és a jó pozíció nem elég a fenntartható sIkerhez és nem lehet a jó élet  kizárólagos mérőszáma.

Szerencsére egyre több tudatosan gondolkodó cég és  cégvezető látja be, hogy a fenntartható üzleti működés integrált részének kell tekinteni a vállalati jólét stratégiáját. Olyan vállalati jólét stratégiára van szükség, ami képes felismerni a jólétet támogató és/vagy akadályozó vállalati és egyéni működéseket.

Éppen ezért nem túl meglepő, egy friss angliai tanulmány eredménye, ami szerint a dolgozók 80%-a érzi jobban magát a Jólét-tudatos vállalatoknál, ahol a gyümölcskosáron és fitnesz bérleten túl, inspiráló és relaxáló környezetben dolgozhatnak, egyéni jólét konzultációt vehetnek igénybe, lehetőség van flexibilis munkavégzésre. Ahol így vagy-úgy,de fontos az ember és nem csak mint munkavállaló.

A World Economic forum (2014, Davos) “Health Is Wealth” ülésének kulcs üzenete: „el kell fogadni, hogy a Jólét ma már nem luxus, nem is pusztán emberszeretet, nem is önző dolog, hanem az emberiség  kollektív érdeke“.

A négynapos munkahét, már  a “nem túl távoli jövő” része – mondta 1965-ben Richard Nixon. Egy évtizeddel később pedig már pusztán heti tizennégyórás munkaidőt jósoltak.  Most évtizedekkel később, pont a fordítottja látszik. A napi 14 órás munkaidő sokkal valóságosabb, mint a heti 14 órás Hogyan tévedhettek ekkorát?!

Mi lehet ennek az oka? Miért vagyunk sokkal elfoglaltabbak és miért van sokkal kevesebb időnk az egyre okosabb technológiával a kezünkben?

A technológia – aminek elvileg az a célja, hogy segítse a munkánkat – beszivárog életünk minden területére, az információ dzsungelében nem tudunk kikapcsolni, állandó szolgálatban vagyunk.. “Offline is the new luxury” nyugodtan kijelenthetjük, hogy a mondás nem is lehetne igazabb

Egyre több nemzetközi  gyakorlat és tapasztalat bizonyítja, hogy mennyivel eredményesebb és egészségesebb egy vállalat működése, ha pl. van email kultúrája. Adatokkal is alátámasztott tény, hogy például az email szabadság “email vacation” csökkenti a stresszt és mennyivel jobb fókuszáltságot eredményez napról napra. Emellett, nem utolsó sorban újra megteremti az elhanyagolt, valós emberi kapcsolatok lehetőségét. Több multinacionális vállalat vezetett be esti email korlátozást támogatva azt, hogy az emberek magukkal  és a családjukkal tudnak foglalkozni, anélkül, hogy készenléti érzésük lenne.

Leslie Perlow a Harward Business School egyik professzora még ennél is tovább ment, bevezette az un. PTO (predictable time off) és “quite time” előre megszabott szabad- és csendes idő fogalmát, ami alapján bizonyos időszakokban nincs email, nincs okostelefon, nincs munka. Miután a Boston Consulting beépítette a saját szervezeti működésébe X professzor ajánlásait a produktivitás szintje jelentősen  emelkedett a vállalatnál.

Az OECD (Organization for Economic Development) 2013-as európia országok közötti felmérésének eredménye alapján a magyarok a 3. legtöbbet dolgozó ország  (óraszámban) , produktivitásban pedig az 25. utolsó helyen vagyunk. Több mint elgondolkodtató, hogy hogyan dolgozunk?

Olyan világban élünk, ahol a  kiégés, a stressz, a depresszió a mindennapjaink része, miközben bizonyított, hogy negatívan hat az egészségünkre, kreativitásunkra, döntéseinkre, termelékenységünkre, az életünkre, az üzletünkre, a minket körülvevő világra.   

A teljesen stresszmentes élet egy illúzió. Éppen ezért a kérdés az, hogy mennyire vagyunk ellenállóak és milyen a feltöltődési képességünk? Van e eszköztárunk a jobb ellenállásra és tudjuk e az erőforrásainkat (újra)tölteni?

Nagyon egyszerű és az emberi élet alapvető (primitív) funkcióira építve, a mozgásra, táplálkozásra, alvásra  tehetjük a legtöbbet önmagunkért.  Innen indul minden – együttműködünk e Önmagunkkal?

Nincs olyan része az életünknek, amit nem befolyásolna az alvásunk minősége, beleértve a vezetői döntéseinket is. Bill Clinton, aki híresen keveset aludt a következőket mondta: “Minden fontos hibát, ami vétettem az életemben, az azért volt, mert túl fáradt voltam” Épp emiatt szükségünk van a mozgásra, a mozgás által tudunk jobban táplálkozni és aludni.

A világ legsikeresebb vállalatainak és vezetőinek, profi sportolóknak (Facebook COO-Sheryl Sandberg, Ford Chairman-Bill Ford, LinkedIn CEO-Jeff Weiner, Twitter Cofounder-Evan Williams, Oprah Winfrey, Kobe Bryant, Andy Murray…) az angol parlamentnek, az amerikai hadseregnek, a Wellbeing és Mindfulness a mindennapi élet integrált része.

A vállalati Jólét-tudat nagymértékben növeli a teljesítményt, az elköteleződést, motivációt, munkaminőséget, sőt, a betegszabadságok napjait is csökkenti, ezáltal kézzelfogható üzleti eredményeket jelent. A Harvard Medical School kutatás szerint, a vállalati egészségbe fektetett minden egyes dollár (1 USD) 3,27 dolláros (3,27 USD) megtérülést jelent!

Wellbeing tanácsadóként munkásságom az integrativ szemléletmódon és az újradefíniált sikeren alapul, aminek a Jólét kihagyhatatlan része.

A fenti cikk az Ecolife magazin augusztusi számában jelent meg.

ecolife_coaching 2015 Augusztus